2009. január 28., szerda

3 zseniális animáció...:-) :-) :-)





és a kedvencem...:-)

hát egy dolog biztos...

ha Tóbiás egész nap egyedül van otthon, utána éjjel nem alszik. Egyáltalán. Viszont annál jobban szeretne velünk játszani. Akár hajnal fél 1kor is. Kérdés: ha felnő, nyugodtabb lesz? :-)

2009. január 26., hétfő

a cica nem örül nekem?

...azt mondta mindenki, hogy ne számítsak arra, hogy a cica ugyanúgy fog örülni nekem mikor hazaérek, mint egy kutya. Hát Tóbiás minden alkalommal odaszalad hozzám az ajtóhoz, és éktelen dorombolásba kezd. A kis fejét fúrja az arcomhoz, a kis testét meg a kezem alá, hogy simizzem. Ez most akkor nem öröm?

2009. január 25., vasárnap

Bombi és Frici kérdésére válaszolva...

Na, elmúlt az első hétvégénk...:-) Ennek a kis bohócnak a hétvége sem szent, mind2 nap 5kor ébresztett minket. Mondjuk elég szép teljesítmény az eddigiek alapján, hogy most 6 órát egyhuzamban végigaludt. :-) És most már olyan édesen bújik hozzánk...
Szombaton nagyon kifáradt, mert egész nap itthon voltunk. Délután háromig meg sem állt, játszott, szaladgált. Aztán egyszer csak kidőlt, de mint aki elájult, és este 6ig nem is kelt fel. Próbáltuk ébresztgetni, de nem mutatott különösebb érdeklődést irántunk...:-)
Ma nyugodtabb napja volt, mert egész délelőtt nem voltunk itthon, délután viszont vendégeink jöttek, akik jó sokat símogatták. Kialakítottunk neki egy napozós helyet az ablaknál, mert észrevettük, hogy szeret kifele nézegetni. Felállítottuk a vasalódeszkánkat (úgy is utálom használni...:-), leterítettük egy jó meleg pokróccal, és az ablakhoz állítottuk. Délután pont odasüt a nap, és mindent jól lát onnan. :-)
Hát ennyi történt...jól vagyunk, köszönjük.

2009. január 23., péntek

miért van terápiás hatása egy macskának...

Nos, több okból is...

1. Nehezen tudok annál megnyugtatóbbat elképzelni, mint amikor egy cica fekszik az ember ölében, és dorombol, mikor símogatjuk. Egyrészt biztos vagyok benne, hogy maga a símogatás jó hatással van az emberre is (dereng, hogy erről tán hivatalos kutatás is van), másrészt amikor egy cuki macsek fekszik az ember hasán, lábán, hátán, nem nagyon lehet pörögni. Olyankor le kell az embernek is lassítani, akér tetszik, akár nem. És bizony az egész hetes stresszes rohanásban ez nem árt. :-) http://www.zug.hu/cikk/lo-terapia--segitenek-a-hazikedvencek_545.php

2. Garantáltan mindenkit felvidít, ha csak egy pár óráig azt figyeli, hogy a cica mivel játszik. A mi Tóbiásunk csupa kíváncsiság, csupa életöröm. Ma reggel felfedezte magát a a szekrényajtón lévő tükörben, meg is próbálta pofozni az a másik cicát, de ugye csak az üveget érte...erre elkezdte keresni a szekrény alatt. :-) Tegnap este a habfürdővel ismerkedett, nagyon tetszett neki. Egyébként szemmel láthatólag nem fél a víztől...De különben mindent játéknak néz. Az egyik este a számláinkat rendezgettük egy dossziéban, és meg volt győződve róla, hogy csak miatta lapozgatjuk a különböző oldalakat. De például öltözködés közben ráveti magát a lelógó pulcsiujjakra, övekre, nadrágszárakra...Amikor pedig a ruhákat szedtem le a szárítóról egyik nap, azokba is beleakaszkodott...az egész lakás egy nagy játszótér neki, és nem fél semmitől. :-)

2009. január 22., csütörtök

Napi menetrend

Úgy látszik, sikerült kialakítanunk egy megszokott menetrendet mostanra.
Reggel, amikor félig csukott szemmel kibotorkálok a hálóból, már ott vár az ajtóban a kis doromboló gombolyag. Ilyenkor kb 5 perc azzal megy el, hogy egymást szeretgetjük, mert Tóbiás egyre csak bújik, dorombol, bújik, dorombol. Aztán követ a fürdőszobába készülődni. Aztán kap friss vizet és ennivalót a napra, és elindulunk munkába. Napközben csak tippelni tudok, hogy mit csinál, biztos játszik is, alszik is...Eddig még nem csinált semmi egetverő rosszaságot (virágkiborítás, szemetes kipakolás, papírzsepi szétszaggatás...), és ezt nem bánom egyáltalán. :-) Arra mindig ügyelek, hogy minden játéka elérhető legyen, amikor mi elmegyünk otthonról (éjszakára ugyanis el szoktam tenni a csörgős/zörgős játékokat...)
Amikor hazaérünk, megint jó sok dorombolással és bújással fogad. Ilyenkor játszunk együtt egy kicsit, aztán ha már benne van, még vagy egy órát kergül, ahogy én hívom...:-) Persze kap vacsit is. Ha leülünk a számítógép elé, akkor ő is felmászik az ölünkbe, de van úgy, hogy az asztalra is. Sőt, volt olyan, hogy megtámadta a monitort, mert nagyon mozgott az egér. :-) A nagy rohangálásban kifárad, olyankor szokott odagömbölyödni az ölünkbe, és szundít egy kicsit.
Este 9 és 11 között valamikor megint rájön egy rohangálós/játszós őrület, amibe mi is be szoktunk kapcsolódni, mert rájöttünk, hogy ha alaposan kifárad, nagyobb esélyünk van arra, hogy elalszik velünk együtt.
Amikor mi átmegyünk a hálóba, ő is trappol utánunk. Megvárja, míg mi elhelyezkedünk, aztán ő is befészkeli magát valahova. Hajnaltájban fel szokott még ébredni, ilyenkor tesz egy próbát arra, hogy minket is felébresszen. Általában sikerül neki, mert ha a dorombolásra nem kelnénk fel, arra biztos felébredünk, amikor beleharap az ujjunkba...



Na ilyenkor szoktam kitenni a nappaliba, és becsukom a háló ajtót. Ezt ő zokszó nélkül el szokta fogadni. Máskor mindig nyávog, ha valahova nem engedjük be, de ilyenkor úgy látszik, tudja, hogy csendben kell maradni. :-) Néha hallom még, hogy eszik, vagy játszik, de amikor reggel találkozunk, mindig nagyon nyújtózkodik, úgyhogy gondolom, ő is visszaszundít még...
Hát így telnek a napjaink...amikor pedig egy teljes napot együtt tudunk tölteni, az maga a mennyország. :-)

2009. január 21., szerda

ÚJ KÉPEK



















Nem fűzök hozzájuk semmit, úgyis csak annyit írnék, hogy cuki, édes, gyönyörű, stb. :-)

2009. január 20., kedd

negyedik nap

Megjött az étvágya a drágának...Alig győzzük etetni...:-) Ma reggel 5 körül felébredt, és finoman jelezte (a kezem harapdálásával és karmolásával), hogy éhes, szóval fel kéne kellni megetetni. Szidtam magamat rendesen, mert lefekvés előtt nem tettem ki semmi harapnivalót, csak a vizét hagytam kint. Szóval igen, felkeltem. A konyha felé menet majdnem felbuktam benne, úgy dörgölőzött minden lépésnél a lábamhoz...és dorombolt!!! Kapott egy jó nagy adag kaját, és visszamásztam az ágyba. Ma este már okosabb leszek, hagyok kint neki ennivalót, hogy ne engem ébresszen fel megint...:-)
Egyébként ma van az első olyan nap, amikor egyedül kell lennie egész nap...Remélem, jól viselte. Ja, erről jut eszembe, ha hazaérek ki kell halászni a labdáit a kanapé alól. A 6 labdájából négyet ott láttam ma reggel. Ja, természetesen nem az 500 forintos labda a kedvence. Hanem az alufóliából gyúrt galacsin. Jellemző, nem? :-) Viszont egy dolgot nagyon sajnálok. A cicák általában imádják a radiátort, ugye? Hát nekünk nincs olyan. :-( A légbefújásos ketyerénknek a közelébe sem megy, amit megértek, olyan zajos. Meg nem is néz ki kényelmesnek...Szóval erről lemaradt szegény. Viszont majd vlmt ki kell találni az erkélyajtóhoz, ugyanis észrevettem, hogy szeret ott üldögélni, és nézni kifelé. Nyáron majd szeretném kiengedni az erkélyre is. Hallottam, hogy lehet kapni cicahálót. Nem tudjátok merre/hol? Nem szeretném, ha a hatodikról leesne...

2009. január 19., hétfő

harmadik nap

Most, hogy Tóbiás túl van a kezdeti sokkon, és elég jól megszokott minket is meg a lakást is átváltozott egy kis bújó-doromboló-partizánkodó géppé. :-)
Néhány dolog róla:
1. Nem nagyon lehet hosszú ideig gépelni mellette, mert ő is beszáll, illetve kergetni kezdi a monitoron mozgó egeret.
2. Csináltunk neki karton dobozból cicaházat. Hát aludni még nem használta, viszont szeret benne játszani.
3. Szeret a kanapé párnái és a kanapé közé bebújni.
4. A kedvenc alvóhelye az ágy alatti bőrönd teteje. Itt órákat elvan, pláne, mert mi nap közben alig vagyunk a hálóban, így ott jó nagy a csönd.
5. Amikor rájön a randalír, gyakorlatilag mindent megtámad. Szőnyegrojtot, plüssállatot, széktámláról lelógó nadrágszárat, foteltámlát...:-)

Egyelőre még nincs összhangban a bioritmusunk. :-) Tóbika végigaludja az egész délutánt, és akkor kel fel, amikor mi megyünk aludni. (mondjuk ez normális egy macskánál, nem?) Ha a következő fél órában képesek vagyunk halottnak tettetni magunkat, egy idő után abbahagyja a rohangászást, és ő is lefekszik aludni. Innentől kezdve nyert ügyünk van jó pár órára. Legközelebb csak akkor kell megint meggyőzni arról, hogy még nincs itt a felkelés ideje, amikor hajnaltájt valamelyikünk túl hangosan/túl gyorsan fordul át a másik oldalára.

Mndent összegezve, imádjuk!

2009. január 18., vasárnap

további képek






Bekómázás előtt...














Én lepődtem meg a legjobban, amikor magától odajött, és mellémgömbölyödött














Az egerét 2 lábon állva gyilkolja :-)












A könyvespolc felfedezése













Fényképezőgép közelről














Vacsi
Kapott tegnap egy játék egeret, hát azt soha nem tévesztette szem elől. Éjszaka párszor áttrappolt rajtunk, keresztbe is, hosszába is, de aztán hajnal 2 fele odafeküdt közénk. :-) Még szokja a lakást, az új hangokat, de elég jól boldogul. És meg kell mondjam, hogy vagy az előző gazdái voltak zsenik, vagy az anyja nevelte jól, vagy Tóbiás született ilyen okosnak, de az első pillanattól kezdve az almot használja!!! :-)

Beígért képek...










Tóbiás az ágy alól kukucskál kifele...



Itt már kicsit bátrabbb...












Itt pedig már felfedezésre kész :-)













És a sok újdonság, játék, vacsi után így aludt. Nem édes?

2009. január 17., szombat

Itt van!!! :-)

Ma délután 4kor elhoztuk Tóbiást. :-) A hordozó dobozt nem díjazta, de a kocsiban nagyon aranyosan nézegette a forgalmat a kezemből. :-) Amikor hazaértünk, felderítette a terepet (az ágy alatt volt a bázisa, onnan ment kisebb körutakra, aztán egészen felbátorodott), játszott egy csomót, megvacsizott, és 7 körül bealudt. :-) A világ legédesebb cicája! Holnap teszek fel képeket is.

2009. január 16., péntek

holnap...

Ha tényleg minden jól megy és nem jön közbe semmi (lábtörés, tűzvész, földrengés, háború), akkor holnap ilyentájt indulunk Tóbiásért! Már nagyon türelmetlen vagyok!

2009. január 14., szerda

hogyan adjunk be tablettát...

Ezt most olvastam...


Állatorvosaink szakértő leírást találtak arról, hogyan nyelessük le a macskával az esetlegesen szükséges tablettát. A módszer forrása ismeretlen, hatékonysága mellett azonban számos érv szól.


1. Vedd fel a cicát és fektesd a bal karodra, mintha kisbabát dajkálnál. A jobb mutató- és hüvelykujjaddal gyengéden nyomd meg kétoldalt a cica pofiját, és amikor kinyitja a száját, a tenyeredben lévő tablettát dobd a szájába. Hagyd, hogy a cica becsukja a száját és nyeljen.

2. Vedd fel a tablettát a padlóról és a cicát a heverő mögül. Fektesd a cicát a bal karodra és ismételd meg a műveletet.

3. Dobd el az átázott tablettát és hozd vissza a cicát a hálószobából.

4. Nyomj ki másik tablettát a fóliából, a bal karodban tartott cica első mancsait bal kézzel fogd szorosan. Feszítsd szét a száját és jobb mutatóujjaddal lökd le a tablettát a torkán. Fogd be a száját és számolj tízig.

5. Vedd ki az akváriumból a tablettát és a gardróbból a cicát. Hívd be a párodat a kertből.

6. Térdelj le a padlóra, a cicát tartsd szorosan a térded között és fogd le a mancsait. Ne törődj a morgással. A párod fogja meg szorosan egyik kezével a cica fejét, a másik kezében levő vonalzót tegye a szájába és csúsztassa le rajta a tablettát majd masszírozza a cica torkát.

7. Szedd le a cicát a függönyrúdról és vegyél elő másik tablettát. Ne feledd, hogy új vonalzót és függönyt kell venned. Szedd össze az eltört nippet, később majd megragasztod.

8. Bugyoláld be a cicát egy nagy törülközőbe, a párod feküdjön rá, hogy csak a cica feje lógjon ki a hóna alól. Tedd a tablettát egy szívószál végébe, egy ceruzával feszítsd szét a cica száját és fújj bele a szívószálba.

9. Ellenőrizd a gyógyszer ismertetőjét, nem káros-e emberekre és igyál egy pohár vizet, hogy elvegye az izét. Ragaszd be párod alkarján a sebeket és a vért hideg vízzel és szappannal mosd ki a szőnyegből.

10. Hozd be a cicát a szomszéd udvarából. Vegyél elő másik tablettát. Tedd a cicát a szekrénybe és csukd be az ajtót úgy, hogy csak a feje lógjon ki. Kanállal feszítsd szét a száját, és gumiszalaggal lődd be a torkába a tablettát.

11. Hozd be a garázsból a csavarhúzót és tedd vissza a szekrény pántjait. Tégy hideg vizes borogatást az arcodra és ellenőrizd, nem járt-e le a tetanuszoltásod. Dobd el az elrongyolt pólódat és vegyél fel másikat.

12. Hívd fel a tűzoltókat, hogy vegyék le a macskát az útszéli fáról. Kérj bocsánatot a szomszédodtól, aki belerohant a kerítésébe, hogy ne üsse el a macskádat. Vedd elő az utolsó tablettát.

13. A macska első és hátsó lábait drótozd össze és erősítsd az ebédlőasztal lábához. Vegyél fel kertészkesztyűt és feszítsd szét a macska száját egy feszítővassal. Nyomd a szájába a tablettát és önts utána egy liter vizet, hogy lemossa.

14. Kérd meg párodat, hogy vigyen el az ügyeletre, ülj nyugodtan, amíg az orvos összevarrja a sebeket az ujjaidon, az alkarodon és eltávolítja a tablettadarabkákat a jobb szemedből. Hazafelé álljatok meg a bútorboltnál és rendeljétek meg az új asztalt.

15. Hívd fel az állatorvost és beszéld rád, hogy jöjjön ki hozzátok.

16. Nézd végig, ahogy az állatorvos karjába veszi a cicát, a másik kezével beadja a tablettát, és azt mondja: "Na ugye, milyen egyszerű ez?"


Felszerelések

Jelentem, szemrevételeztem a boltban az eledel és alom felhozatalt. Enyhe sokkot kaptam, azt hiszem. Amikor gyerekkoromban volt cicánk, a WC alom úgy nézett ki, hogy lementünk a Tisza-partra homokért. Sem szagmegkötő, sem antibakteriális nem volt, de ingyér szereztük. :-) Ehhez képest most láttam minimum 5 féle márkát, higiénikusat, illatosítottat. Az agyam eldobom. De kaja fronton még rosszabb a helyzet. Régen volt a sárga zacskós márka, meg a lila zacskós márka, konzerv és száraz. Ennyi. Könnyű volt a választás. Ehhez képest most van alutasakos, konzerv, száraz, bent élő cicáknak fűvel, kiscicáknak junior, érzékeny gyomrú cicáknak kímélő, ivartalanított cicáknak húgyutakra vigyázó, flancos macskáknak baromi drága, sőt, nem viccelek, még LIGHT cicaeledelt is láttam...és fogadjunk, hogy a macskák a nóném 150 forintos konzervvel is tök boldogok lennének.

2009. január 13., kedd

Első találkozás



Tegnap találkoztunk személyesen Tóbiással. Az iwiwen láttuk meg először, ezen a képen. Én azonnal beleszerettem. Az utolsó cicám, 10 évvel ezelőtt, pont ilyen fekete "boszorkány-cica" volt. Azóta nem mertem új macsekot magamhoz venni, mert Mózes halála annak idején nagyon megviselt. Most hirtelen elérkezettnek látszik az idő, hogy új családtagunk legyen. ...Jaj, de várom már...